MENÜ

Köszöntünk
a Várpalotai Madarászok honlapján!

Higiénia

A szakszerű takarmányozás, megfelelő elhelyezés, rendszeres gondozás mellett az istállók, kifutók, volierek, kalitkák higiéniájának biztosítása kedvenceink egészségének, ellenálló-képességének, termelésének és esztétikájának elengedhetetlen feltétele.

Ennek biztosítása érdekében fontosak az alábbi, teendők:

-          rendszeres (napi szintű)  takarítás

-          külső- és belső kórokozók, élősködők elleni védelem

-          fertőtlenítés (különösen állományváltáskor)

-          megfelelő hőmérséklet biztosítása (arra érzékeny madaraknál)

-          megelőző oltások.

Ne feledkezzünk meg az újonnan vásárolt állatok esetén az elkülönítésről (karantén). Előfordulhat, hogy a vásárból hazavitt állat – bár külsejéből nem látszik – betegséget esetleg élősködőt hordoz (bélféreg, tetű, stb.).  Ennek megelőzése érdekében célszerű inkább tenyész tojást vásárolni (baromfiféléknél), így könnyebben elkerülhető a betegségek behurcolása.

Meg kell említeni, hogy a kifutók, istállók, röpdék túl nagy telepítési sűrűsége miatt is felléphetnek bizonyos betegségek (mikoplazmózis, élősködők, férgek).

 

Tisztítás

Az itatók, etetők, fészkek ellenőrzése napi rutinfeladat legyen! A trágyát a röpdékből, volierekből, kalitkákból, ólakból legalább heti rendszerességgel távolítsuk el. Nem árt a fészkekben havonta megújítani az almot illetve fészeklakó fiókák esetén minden fészekváltáskor új fészkelő helyet és fészekrakáshoz szükséges anyagot rakjunk (galambok, egzóták). A nedves almot mindig el kell távolítani. Istállók, ólak esetében rendszeresen kell ellenőrizni az élősködők jelenlétét és szükség esetén (tünetmentesség esetén is évente legalább egyszer) fertőtlenítőszeres meszelést végezzünk. Történhet oltott mésszel, amelybe klórtartalmú fertőtlenítőszert keverünk illetve különböző, nagynyomású permetezőkkel, amelyek az ólak falán lévő repedésekben megbújó élősködőket is elölik.

 

Élősködők ellenőrzése

Amellett, hogy az állatainkat megtámadó élősködőket rendszeresen ellenőrizzük és tünetek esetén azonnal cselekszünk, főleg baromfiféléknél ez a feladat a nyári hónapokban időszerű. Nemcsak a baromfiudvarban, de a röpdében, kalitkában tartott madaraknak is szükségük van porfürdőre. Vizi szárnyasoknál magától értetődő, de a galambok, gerlék és egyes exóták is szívesen megmártóznak a vízben is.

Az ektoparaziták (külső élősködők) különböző testrészeket lepnek el. Leggyakoribb helyek a has tollazata, a fej és a kloaka környéke. A madártetűatkák az ülőrudak, falak repedéseiben bújnak meg és a sötétség beálltával indulnak "portyázni". Éjszaka szívják a szárnyasaink vérét, amelyek ettől vérszegénnyé válnak, a növendékek fejlődése megreked. A szorgalmasan kotló tyúkféléknél a fertőzöttség a kotlós életébe is kerülhet. Kezelése nem egyszerű, egyesek szerint kiírtani szinte lehetetlen (a lerakott peték miatt), főleg a faszerkezetű ólakból, ezért a fertőzött helyeket rendszeresen tisztítani kell. A petékből kb. 7 nap alatt fejlődnek ki a rovarok, így egy hónapon át hetente kell az ólak tisztítását elvégezni a fentebb leírt módon.

A lábrühösséget okozó rühatkák elleni fellépés első mozzanata a fertőzött állatok elkülönítése. A varas részeket óvatosan el kell távolítani, majd a fertőzött testrészt kezelni. Vényköteles gyógyszerek (pl. SH Ivermectin, amely mindenféle külsö és belső élősködő ellen hatásos) mellett egyszerű és olcsó eljárás a csűd étolajjav való többszöri bekenése.

Ektoparaziták küzül a fonal- és orsóférgek jönnek szóba. A fertőzött állatok főleg a reggeli kiengedés utáni bélsárürítéskor okoznak az állatnak kellemetlen fizikai tüneteket. Ilyenkor megfigyelhető (főleg tyúkféléknél) a kloakából kilógó féreg. A fertőzöttségről a levágott állat belének feldarabolásakor győződhetünk meg leginkább. A fertőzés a talajba került petékkel illetve köztigazdák (földigiliszta, éti csiga) elfogyasztásával történik. A fertőzött állatban élő férgek naponta akár 100.000 petét is képesek üríteni. Tünetei leginkább fiatal állatokban figyelhetők meg. Az állatok fejlődésben visszamaradnak, vérfogyottá válnak. Megelőzésként állományváltáskor a kifutó talajának mintegy 10-20 cm vastagságú cseréje szükséges. A fertőzött állatok kezelésének is van hatékony módja. Az SH-Ivermectin nevű készítmény itt is hatásos, amellyel az állatokat 3 hetenként kezelni kell és tartós védettséget ad. Kisebb állományoknál jól bevált módszer a férgek elhajtására a háztartási benzinnel való kezelés. Mivel az állat a benzines ivóvizet vagy a takarmányt nem fogyasztja el, hatásos a benzon begybe fecskendezése. Ehhez egy fecskendő és egy kb. 15-20 cm hosszúságú gumicső szükséges. Az állat begyébe testtömeg kg-onként 2 ml-t kell fecskendezni. A kezelést követő fél órán belül megfigyelmető az elhalt férgek ürítése. A kezelés azonban nagy gyakorlatot igényel, mivel a benzin légcsőbe való bejutása az állat azonnali pusztulásához vezet.

A légcsőférgekre az állat gyakori köhögése esetén kell gyanakodni.

 

Asztali nézet