Köszöntünk

a Várpalotai Madarászok honlapján!



Forrás: www.varpalota.hu

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének

 

24/2010. (VI.29.) önkormányzati

r e n d e l e t e[1]

 

az állattartásról

 

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állattartásról a következőket rendeli el:

 

1. Általános rendelkezések

 

1. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az egészségügyi, állategészségügyi szerveknél és a kutató intézményekben megengedett kísérletek céljából történő állattartásra,

b) a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek feladatainak ellátását szolgáló állattartásra,

c) az egészségügyi okból rászorulók (siketek, vakok stb.) vezető-, terápiás, segítő és jelzőkutyáinak tartására,

d) a veszélyes ebekre (pit bull terrier és keverékei) és a veszélyesnek minősített ebekre,

e) az alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatbemutatókra, állatvásárokra és állatversenyekre,

f) a kedvtelésből tartott állatok forgalmazására és a forgalmazást szolgáló tartására,

g) az állatorvosi rendelőkre és állatkórházakra,

h) a vágóhidakra és az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepek területén folytatott állattartásra (41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelékének 4. pontja),

i) a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra és a természetvédelmi oltalom alá helyezett állatokra.

(2) Várpalota Város Önkormányzatának közigazgatási területén állattartási tevékenység csak az állategészségügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi szabályok és az építésügyi előírások betartása mellett kezdhető meg, illetve folytatható.

(3) A helyi állattartás szabályainak betartását a jegyző éves ütemterv alapján, a Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének bevonásával ellenőrzi.

 

2. Általános állattartási szabályok és

 az állattartó kötelezettségei

 

2. § (1) Az állattartó köteles állatait a jó gazda gondosságával, megfelelő helyen és módon tartani, illetve köteles rendszeres állatorvosi ellenőrzésüket biztosítani. Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, nem károsíthatja a környezetet. Az állatok etetésére és itatására csak olyan takarmányt, eledelt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

(2) Az állattartó köteles az állat betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost haladéktalanul értesíteni; a beteg, illetve betegségre gyanús állatot megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben – végrehajtani. Az állattartó köteles állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését tűrni. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni fajára és fajtájára, nemére, korára, élettani állapotára és egészségügyi helyzetére, szükségleteire.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének és a közterületre történő kijutásának megelőzéséről, illetve megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét; az állattartó az állandóan bezárva tartott állatnak köteles megfelelő mozgásteret adó férőhelyet biztosítani.

(4) A tulajdonos (állattartó) az állattartási tevékenység során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, így különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná. A gazdasági haszonszerzés céljából történő állattartás során előnyben kell részesíteni az állatkímélő megoldásokat és technológiákat, illetve az állattartónak úgy kell tartania állatait, hogy azzal senkinek kárt ne okozzon. Az állat csak úgy tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát az ürülékével vagy más módon ne szennyezze; az esetleges szennyeződést, ürüléket a tulajdonos vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

(5) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről – ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés és méhcsaládok esetén a létszámtól függetlenül, baromfi- és nyúlállomány esetén pedig 100 egyed felett – a tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost és a települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatni.

(6) Tilos az állatok – bármely módon és módszerrel történő – kínzása; a jogellenes állatkínzási cselekmény – a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. törvény) 266/B. §-a alapján – bűncselekménynek minősül. Állatot elhagyni, kitenni, elűzni tilos; ha az állattartó nem kívánja tovább tartani az állatot, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, az állatot elidegeníteni, elajándékozni vagy állatmenhelynek (állatvédő civil szervezetnek) átadni. A gazdátlan, kóbor állatok közterületen történő etetése és élelmezése tilos.

 

3. Az ebtartás szabályai

 

3. § (1) E cím alkalmazásában ebtulajdonos: az ebbel rendelkezni jogosult személy, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározott időre (sétáltatás, szállítás, időleges tartás, gondozás időtartama alatt stb.) ellátó személy. Ha az eb tulajdonosa a polgári jog szabályai szerint nem cselekvőképes személy, az állattartási szabályok betartásáért az eb tulajdonosa és törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) egyetemlegesen felelnek; az eb tulajdonosa az állat felügyeletét ideiglenesen is csak olyan személynek engedheti át, aki e felügyeletet képes ellátni és képes az eb kordában tartására. Közterületen kedvtelésből tartott ebet csak olyan személy és oly módon vezethet, aki és amely megfelel a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló (41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés) meghatározott követelményeknek.

(2) A település külterületén engedély nélkül legfeljebb 3 darab eb és annak szaporulata tartható; az ebkölykök 6 hetes koruk eléréséig tarthatók engedély nélkül. Ebszaporító telep, ebtenyészet létrehozásához és fenntartásához – külön jogszabály alapján – hatósági engedély szükséges.

(3) A város belterületén engedély nélkül:

a)    többlakásos lakóépületek lakásaiban, sor-, lánc- és társasházakban, továbbá családi ikerház esetében 1 darab eb és annak szaporulata 6 hetes korig,

b)   önálló családi házaknál 2 darab eb és annak szaporulata 6 hetes korig tartható.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben előírt egyedszámot meghaladó számú ebet – külön kérelemre – csak a polgármester által hatósági jogkörben kiadott engedéllyel lehet tartani.

(5) A (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az ebtartó nevét és lakcímét,

b) az eb azonosítási adatait (fajtáját) és darabszámát,

c) az állattartás helyét (pontos címét, helyrajzi számát),

d) az állattartó hely alapterületét.

(6) Az engedély nélkül tartott ebek száma a jegyző által engedélyezett veszélyes és veszélyesnek minősített ebekkel együtt sem haladhatja meg a 3. § (2) és (3) bekezdéseiben előírt darabszámot.

4. § (1) Ebet erkélyen, loggián, függőfolyosón, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben (szárító, mosókonyha, pince stb.) tilos tartani.

(2) Ebet személyszállító liftben – a vakvezető, terápiás, segítő és jelzőkutya kivételével – tilos más személy jelenlétében szállítani. Harapós, agresszív magatartásúként ismert vagy támadó természetű ebet zárt ajtó mögött, illetve biztonságos módon megkötve kell tartani. A lakás, ház, telek bejáratánál a harapós kutyára történő figyelmeztető táblát szembetűnő helyen el kell helyezni.

(3) Több lakó által használt közös udvarban az ebet megkötve kell tartani.

(4) Ebet szabadon engedni, futtatni, edzeni és idomítani csak a szakhatóságok hozzájárulásával erre a célra kijelölt területen lehet. E területek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Tilos az ebet bevinni, illetőleg beengedni – a vakvezető-, terápiás, segítő és jelzőkutya kivételével –

  a) vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységekbe,

b) piac területére,

c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport intézményekbe,

d) ügyfélforgalmat bonyolító közintézményekbe,

e) játszóterekre,

f) temetők területére,

g) futtatás, edzés, idomítás céljából a parkosított közterületekre és zöldfelületekre.

(2) Az (1) bekezdés e)-g) pontjaiban megjelölt területeken a tilalomra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A figyelemfelhívó táblák elhelyezéséről a Várpalotai Közüzemi Kft. gondoskodik.

6. § Ebet tömegközlekedési eszközön kizárólag szájkosár és póráz alkalmazása mellett lehet szállítani.

7. § (1) A tulajdonos (ebtartó) köteles az ebet úgy tartani, hogy az

a) a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése előírásainak megfeleljen

b) az azonos lépcsőházban lakó, illetve falszomszéd (födémszomszéd), továbbá a közös lakáshasználók, családi ház esetében a házban vagy annak közvetlen szomszédságában lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja,

c) ne akadályozza a lakások megközelítését és ne zavarja a közös használatban lévő területek, helyiségek megközelítését, azok rendeltetésszerű használatát,

d) anyagi kárt ne okozzon.

(2) Többlakásos lakóépület, illetve társasház közös udvarán, közös kertjében csak az összes lakástulajdonos (bérlő) írásbeli hozzájárulásával szabad ebet tartani. Ha valamelyik lakótárs kéri, az ebet elkerített helyen kell tartani; nem szükséges a hozzájárulás akkor, ha a közös tulajdonú udvar, kert használatát a tulajdonosok természetben megosztották egymás között és a saját használatú ingatlanrészeket kerítéssel elválasztották egymástól. Négynél több lakással rendelkező társasház esetében a lakástulajdonosok (bérlők) írásbeli hozzájárulását a társasház közös képviselőjének (intézőbizottság elnökének) nyilatkozata pótolhatja.

(3) Ha az ebtartással érintett közvetlen szomszédok az eb tartását – annak veszélyt okozó vagy támadó természete, indokolatlan ugatása, vonyítása, kellemetlen szaga, egészségi állapotával összefüggő undort keltő megjelenése vagy a lakókörnyezet szennyezése miatt – huzamosan vagy jelentős mértékben zavarónak tartják, akkor a jegyző az ebtartót az állat eltávolítására kötelezheti, illetve az ebtartást megtilthatja.

(4) Az eb tulajdonosa vagy a felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a gyalogjárdát, parkokat, a lakóházak közös használatú helyiségeit ürülékével vagy más módon ne szennyezze be, illetve a parkosított területeket ne piszkítsa be vagy rongálja meg. Az eb ürülékét a tulajdonos (felügyeletet ellátó más személy) köteles haladéktalanul eltávolítani. Az eb tulajdonosának (felügyeletét ellátó más személynek) a keletkezett ürülék eltávolítására alkalmas eszközt (pl. műanyag- vagy papírzacskót) kell magánál tartania.

8. § (1) A tulajdonos az ebet 3 hónapos korának betöltésekor köteles egyedi megjelöléssel (azonosító bilétával) ellátni, és azt állandóan az eb nyakörvén tartani.

(2) Az állat megjelölésére szolgáló biléta – amely a település nevét és az eb nyilvántartási számát tartalmazza – térítés ellenében tömeges eboltáskor vagy a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájánál szerezhető be. Az ebnek a nyakörvén vagy pórázán elhelyezett bilétával (billoggal, műanyag lappal) vagy más hasonló módon történő egyedi megjelölése az eboltás tényének igazolására nem alkalmas. A veszettség elleni védőoltás megtörténtét hitelesen csak az eboltási könyv igazolja.

(3) Amennyiben az ebet azonosító biléta elveszett vagy megrongálódott, az ebtartó köteles ezt a tényt Várpalota Város Polgármesteri Hivatala Hatósági Irodájánál 30 napon belül bejelenteni és az ebet új bilétával megjelölni.

(4) A belterületi közterületeken talált gazdátlan és kóbor ebek befogásáról, illetve ideiglenes elhelyezéséről az Önkormányzat a Várpalotai Közüzemi Kft. útján gondoskodik. A befogott gazdátlan, kóbor ebeket a városi ebtelepen (Várpalota, Rózsakút u. 33. szám alatti ingatlanon) kell elhelyezni.

(5) Gazdátlan kóbor ebnek minősül a közterületen szabadon engedett eb is, kivéve a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt területeken – futtatás, edzés, idomítás céljából – szabadon engedett ebet.

(6) Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a Várpalotai Közüzemi Kft.-nél vagy a Polgármesteri Hivatalban működő, közterület-felügyeletet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban: Közterület-felügyelet) kell bejelenteni.

9. § (1) A befogott kóbor állat – amennyiben a befogástól számított 15 napon belül annak tulajdonosa nem válik ismertté – az Önkormányzat tulajdonába kerül. Az illetékes állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(2) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni.

(3) Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság – az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett – az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről.

(4) Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén – a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével – az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(5) A veszettségre gyanús állat megfigyelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza (a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet 19-20. §).

10. § Várpalota Város Önkormányzata – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29.§ (2) bekezdés h) pontja alapján – az állategészségügyi szakfeladat ellátását célzó tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít a Várpalotai Közüzemi Kft-nek.

4. Az ebtartással kapcsolatos szabálysértések

 

11. § (1) Amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el és 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az az ebtartó (ebet felügyelő személy) vagy ebtulajdonos, aki:

a) a rendeletben meghatározott darabszámot (egyedszámot) meghaladó számú ebet hatósági engedély nélkül tart,

b) ebet közterületen póráz nélkül vagy pórázon oly módon vezet, hogy az másokat veszélyeztet, illetve embernek vagy állatnak kárt okoz,

c) ebet erkélyen, loggián, függőfolyosón, közös használatra szolgáló helyiségekben (pl. szárító, mosókonyha) tart,

d) ebét úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan zavarja, testi épségét és egészségét veszélyezteti vagy másnak anyagi kárt okoz,

e) az ebet – a vakvezető, terápiás, segítő és jelzőkutya kivételével – a rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt területre, épületbe, helyiségekbe vagy intézménybe (az élelmiszer-elárusító üzlet, a közfürdő területe és a játszótér kivételével) beenged, illetőleg bevisz,

f) kutyájáról – az eb természetes szükségletei és fajtájából eredő alapvető igényei ellenére – nem gondoskodik, így különösen akkor, ha az ebet 2 napig gyógykezelési, egészségügyi indok (pl. diéta, kényszerfogyasztás) nélkül éhezteti, bezárt lakásban, ingatlanban magára hagyja vagy felügyelet nélkül hagyja,

g) az eb szaporulatát 3 hónapos kor után nem távolítja el, feltéve, hogy a szaporulat egyedeinek tartását részére nem engedélyezték,

h) a kóbor, gazdátlan eb gyepmester által történő befogását vagy elszállítását akadályozza.

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatására a jegyző jogosult.

(3) Az ebtartással kapcsolatos szabálysértés tettenért elkövetőjét 3 000 forinttól 20 000 forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a közterület-felügyelő és a rendőrség hivatásos állományú tagja.

 

5. A mezőgazdasági haszonállat-tartás szabályai

 

12. § (1) E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr vagy más állati eredetű termék előállítására tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, a méhek, továbbá az igásállatok és a hátasló.

(2) A mezőgazdasági haszonállat lehet:

a) nagyállat (szarvasmarhafélék): ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, bölény, szarvas, dámvad és nagytestű rokon fajaik;

b) kisállat: juh, kecske, sertés (a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vaddisznót is), őz, illetve kistestű rokon fajaik;

c) baromfi: házityúk, kacsa, lúd, pulyka, gyöngytyúk, galamb, vadkacsa, vadlúd, fácán, fogoly, fürj, szalonka, strucc, emu, nandu és rokon fajaik, a védett madárfajok kivételével;

d) prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl, tenyésztett és vadonélő prémes állat (nutria, prémgörény, hermelin, nyérc, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka).

13. § (1) Az állattartónak az állattartás helyén gondoskodnia kell arról, hogy a világítás, hőmérséklet, relatív páratartalom, a levegő portartalma és az egyéb környezeti viszonyok (zajintenzitás, gázkoncentráció) értékei az állatra ne legyenek káros hatással. Az állatot állandó, illetve hirtelen nagy zajnak kitenni tilos.

(2) Az állat zárt elhelyezésekor az állattal érintkező anyagok és felszerelések nem lehetnek az állat egészségére károsak; az éles szerkezeti széleket, kiemelkedéseket meg kell szüntetni. Zárt elhelyezés során a légáramlás, a levegő por- és páratartalma, a hőmérséklet és a gázkoncentráció paraméterei nem haladhatják meg az állatokra káros határértékeket.

(3) Az állattartó épületben az állatokat nem szabad folyamatosan sötétben vagy nyugalmi időszak nélkül folyamatos mesterséges fényben tartani.

(4) Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen; az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie.

(5) Az istállópadozatnak könnyen tisztíthatónak és csúszásmentesnek kell lennie.

(6) Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

 

6. Az állattartási övezetek

 

14. § (1) A város belterületi lakóterületei – a mezőgazdasági haszonállat-tartás szempontjából – a Helyi Építési Szabályzattal (HÉSZ) és a Szabályozási Tervvel összhangban – 4 övezetre oszthatók: nagyvárosias lakóterületre (Ln-1 – Ln-3, Ln-Z, Ln-P), kisvárosias lakóterületre (Lk-1 – Lk-7, Lk-Z, Lk-P), I. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületre (Lke-4, Lke-7 – Lke-10, Lke-12 – Lke-16, Lke-Z) és II. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületre (Lke-1 – Lke-3, Lke-5 – Lke-6, Lke-11).

E rendelet alapján, kizárólag a mezőgazdasági haszonállat-tartás szempontjából – a HÉSZ előírásaitól eltérve – II. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületnek kell tekinteni Inota településrész valamennyi lakóövezetét, valamint a felsővárosi Csernyei, Sörház, Vörösmarty utcák és a Munkácsy Mihály utca ingatlanait, kivéve a rendelet 2. mellékletében felsorolt ingatlanokat. A 2. mellékletben felsorolt, 500 négyzetméternél kisebb alapterületű ingatlanok – a mezőgazdasági haszonállat-tartás szempontjából – I. övezetbe tartozó lakóterületnek tekintendők (azokon nagy- és kisállat a (3) bekezdés alapján nem tartható).   

(2) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – mezőgazdasági haszonállat nem tartható. E lakóterületeket a hatályos HÉSZ „Ln” és „Lk” kezdetű övezeti jellel határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, I. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületen:

a) nagyállat nem tartható;

b) kisállat nem tartható;

c) baromfi legfeljebb 20 db tartható, saját célra (pl. élelmezés, háztáji tartás);

d) házi nyúl legfeljebb 10 db tartható, de más egyéb prémes állat nem tartható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, II. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületen tartható mezőgazdasági haszonállatok egyedszáma:

a) nagyállat: legfeljebb 2 db, melyek kizárólag engedéllyel tarthatók;

b) kisállat – állattartási engedély nélkül – az alábbiak szerint tartható:

- sertés: legfeljebb 2 db kifejlett egyed és annak szaporulata tartható, a szopós malacok leválasztásáig;

- juh, kecske: legfeljebb 30 db;

- egyéb kisállat: legfeljebb 8 db tartható,

azzal, hogy a kisállatok száma – vegyes tartásnál – együttesen nem haladhatja meg a 30 db-ot.

c) baromfi: legfeljebb 20 db tartható engedély nélkül;

d) nem húsevő prémes állat: legfeljebb 20 db tartható engedély nélkül.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott egyedszám helyett Inota településrészen háztáji tartás, hizlalás és vágás (saját élelmezés) céljából legfeljebb 5 db sertés tartható.

(6) Ha a mezőgazdasági haszonállatok tartása megfelel az üzemi állattartásra vonatkozó szigorúbb közegészségügyi, járványügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb előírásoknak, a város területén az érintett ingatlanok tulajdonosainak (szomszédok) beleegyezésével, egyedi kérelemre, korszerű állattartó épületek és állattartási technológia biztosítása mellett – az alábbi egyedszámok betartásával – kivételes eljárásban engedélyezhető:

a) legfeljebb 10 db nagyállat,

b)[2] legfeljebb 200 db baromfi,

c)[3] legfeljebb 6 db sertés (hízó egyed) tartása.

A kivételes eljárás alkalmazása esetén nagyállat kizárólag az (1) bekezdés második mondatában meghatározott területeken (II. övezetbe tartozó kertvárosias lakóterületen) tartható. Ez a területi korlátozás nem vonatkozik a kivételes eljárásban engedélyezett baromfitartásra.

15. § (1) Az üdülőterületen (üdülőházas és hétvégiházas területen) állattartó épület és állatkifutó, trágyatároló melléképítmény nem helyezhető el.

(2) Az üdülőterületen állattartási tevékenység nem folytatható.

16. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen – melyet a HÉSZ „Kmü” övezeti jellel jelöl – jellemzően az állattenyésztéssel kapcsolatos létesítmények, illetve az állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, komposztáló építmények, a keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények stb).

(2) A „Kmü” jelű építési övezeteben az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki.

17. § (1) A város külterületén lévő mezőgazdasági területeken állattartás csak az e rendeletben és más jogszabályban foglalt környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával történhet. A mezőgazdasági területen az állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, az OTÉK, a HÉSZ és az egyéb építésügyi jogszabályok előírásai szerint.

(2) Kertes mezőgazdasági területen (zártkerti területen) – melyet a HÉSZ „Mk” övezeti jellel jelöl – gazdasági célú, valamint üzemi méretű állattartás nem végezhető.

(3) Kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület és üzemi méretű mezőgazdasági épület (pl.: állattartó telep) nem helyezhető el.

(4) Az általános mezőgazdasági területeken – melyet a HÉSZ „Má” övezeti jellel jelöl – az állattenyésztési célú állattartás és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági hasznosítás egyedszám-korlátozás nélkül, szabadon folytatható.

(5) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetben – melyet a HÉSZ „Mko” övezeti jellel jelöl – a természetvédelmi hatóság által előírt feltételekkel – kizárólag karám, szénatároló, szín, illetve a gyepterület fenntartását szolgáló gazdasági épület, építmény helyezhető el. Az „Mko” jelű övezetben nem folytatható olyan állattartási tevékenység, amely veszélyezteti a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket vagy megváltoztatja a tájkép jellegét. A korlátozott használatú mezőgazdasági övezet területén történő állattartás során törekedni kell a környezet- és természetkímélő gazdálkodásra.    

18. § (1)[4] A nagyállat tartását, valamint a 14.§ (4) bekezdésében meghatározott egyedszámot meghaladó számú nagyállat, kisállat, baromfi, továbbá nem húsevő prémes állat tartását – legfeljebb az ott meghatározott egyedszám 1,5-szereséig – külön, indokolt kérelemre – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állattartási engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét,

b) az állat faját, fajtáját és a tartani kívánt egyedszámot,

c) az állattartás helyszínének pontos megjelölését (cím, helyrajzi szám),

d) mellékletként az állattartási terület tulajdonjogát igazoló iratot; bérleti vagy használati jogviszony esetében az ingatlantulajdonos (-használó, -kezelő) írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát,

e) a többlet egyedszám tartásának okát, célját.

(3) Az engedély akkor adható meg, ha a kérelmezett haszonállat-tartási tevékenység megfelel a jogszabályban előírt köz-, állategészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi és egyéb követelményeknek. Ennek megállapítására az engedélyező hatóság (polgármester) beszerzi az érintett szakhatóságok hozzájárulását, nyilatkozatát vagy szakvéleményét.

19. § (1) Haszonállatot legelőre kihajtani a Kismező városrészben, a Krúdy Gyula utca, Rózsakút utca, Mátyás király utca, Budai Nagy Antal utca, Rózsakút utca, Sörház utca által határolt területen, illetve a Munkácsi Mihály utcában lehet.

(2) Az állattartó köteles a legelőre történő ki- és behajtáskor felügyeletet biztosítani a haszonállatok mellé.

(3) A haszonállatok legelőre történő ki- és behajtása során elhullott ürüléket, egyéb szennyeződést az állattartó (felügyeletet ellátó más személy) köteles haladéktalanul eltávolítani a szennyezett utak felületéről és a közterületekről.

 

 

 

7. Az állattartó épületek elhelyezése, védőtávolságok

 

20. § (1) Mezőgazdasági haszonállat kizárólag lakóépületen kívül, a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint megépített és azoknak megfelelő állattartó épületben tartható.

(2) Be kell jelenteni az építésügyi hatóságnál az 50 négyzetméter vagy annál kisebb bruttó alapterületű, 2,5 méter vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építését, amely építési tevékenység az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklet IV. 13. pontja alapján bejelentés köteles építési tevékenységnek minősül.

(3) Állattartó épület – bel- és külterületen egyaránt – csak az építésügyi törvény, az OTÉK és a HÉSZ szabályai alapján, a vonatkozó egyéb jogszabályok és szakhatósági feltételek (kikötések) betartása mellett létesíthető.

(4) Az állattartó épületeket az Állat-egészségügyi Szabályzatnak megfelelően kell kialakítani.

21. § (1) Az állattartáshoz szükséges melléképületek (állatkifutó, trágyatároló stb.) elhelyezésénél be kell tartani az alábbi védőtávolságokat:

 

Védőtávolságok (méter)	lakóépülettől:	ásott kúttól:
a) nagyállat, kisállat tartása esetén:	15 m	20 m
b) baromfi, prémes állat tartása esetén:	10 m	15 m

 

(2) A város területén az élelmiszeripari, vendéglátó-ipari, egészségügyi, oktatási, kulturális és sportlétesítmények, közintézmények és a temetők telekhatárától számított 50 méteren belül mezőgazdasági haszonállatot tilos tartani.

(3) Az előírt védőtávolságok betartatásáról – a hatályos építésügyi jogszabályok alapján – az építésügyi hatóság gondoskodik.

 

8. A méhtartás szabályai

 

22. § (1) E rendelet alkalmazásában a méh: lépet, mézet, propoliszt termelő rovar.

(2) Méheket tartani csak méhészkedésre alkalmas területen, a külön jogszabályban foglaltak betartásával szabad. A méhészkedés csak a növényvédelmi és állategészségügyi szabályok megtartása mellett gyakorolható.

(3) Háztömbök területén tilos méhészetet létesíteni és fenntartani.

(4) Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészet csak az összes lakástulajdonos (bérlő) hozzájárulásával létesíthető.

(5) A méhek tartásánál biztosítani kell az előírt védőtávolságokat:

a) a szomszéd ingatlantól és közös használatú épülettől: legalább 4 métert,

b) közúttól, saját használatú úttól: 10 métert (az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számítva),

c) ároktól, vízfolyástól, kúttól: 10 métert,

d) ásott kúttól: 15 métert

(a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet 2. §).

Ha a szomszéd ingatlantól számított 4 méter távolságot nem lehet megtartani, a méhek magasban való kirepülését 2 méter magas, tömör (deszka- stb.) kerítéssel vagy élősövény létesítésével kell biztosítani, vagy a méhek ellenkező irányban való kirepülését kell biztosítani.

(6) A méhészkedést (méhtartást) – külön jogszabály alapján – minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes jegyzőnél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

 

9. A galambok tartása

 

23. § (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, madárház vagy -ketrec megfelelően – a hatályos köz-, állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok betartásával – elhelyezhető.

(2) A nem tartott galamb (vad-, parlagi galamb) tömeges  fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának a feladata.

(3) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, telken, ingatlanon, illetve a kerítés nélkül utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni.

(4) A többlakásos lakóházak, társasházak padlásán, tetőterében vagy erkélyén galambot tartani tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az önálló – egy vagy több lakóegységes – családi házakra.

(5) A galambok közterületen történő etetése tilos.

 

10. A haszonállat-tartás környezetvédelmi szabályai

 

Talajvédelem

 

24. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges –  az állattartás során keletkező szervestrágya felhasználása kivételével – a talajjavításhoz, hígtrágya termőföldön történő alkalmazásához (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49.§ (1) bekezdés).

(2) Trágya csak a talajtól elszigetelten, a kontakt talajszennyezést kizáró módon tárolható.

(3) Az állattartás során keletkezett trágyát, trágyalevet (csurgalékot) fedett, zárt, szivárgásmentes tárolóban kell elhelyezni.

 

Vízvédelem

 

25. § A felszín alatti vízbázisok külső védőövezet területén tilos az állattenyésztés, azonban háziállatok (kutya, macska és – korlátozott számban – baromfi) tartása megengedhető (123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 12.§ (4) bekezdés b) pont).

26. § (1) Nyílt vízfolyások, élővizek, tavak partján az állattartás során keletkező hulladékot lerakni nem lehet.

(2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.

(3) A felszíni vízfolyásokhoz, állóvízekhez 500 m-nél közelebb állattartó telep, komposztáló telep nem létesíthető.

(4) A település belterületén és a külterület beépítésre szánt részein belül a csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet tilos bevezetni (379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 81. §).

(5) A nyílt karszt területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a nyílt karszt területet és az alatta lévő vízkészlet minőségét nem befolyásolják, nem veszélyeztetik.

 

Az állattartó épületek és a közterületek tisztántartása

 

27. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartást szolgáló épületek és létesítmények (pl. ól, ketrec, kifutó) rendszeres tisztántartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, a kártékony rágcsálók és rovarok rendszeres irtásáról, továbbá a gazdasági udvar tisztántartásáról.

(2) A közterületen talált állati tetem elszállítása a Várpalotai Közüzemi Kft. feladata. Az elhullott állatokat a városi szeméttelep (0271 hrsz) állati tetemek, állati eredetű hulladékok gyűjtésére, tárolására szolgáló részen kell elhelyezni.

(3) Mezőgazdasági haszonállatot tilos közterületen legeltetni.

 

Az állati tetemek ártalmatlanítása

 

28. § (1) Az elhullott állat tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről a tulajdonos (állattartó) köteles gondoskodni, külön jogszabályban előírt módon.

(2) A kommunális hulladékgyűjtő tárolóedénybe tilos állati tetemet, mérgező anyagot és veszélyes hulladékot elhelyezni.

(3) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állat hulláját, az elhullott baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb elhullott malac, szopósbárány, kecskegida és borjú tetemét az állattartó saját telkén – évente legfeljebb 50 kg össztömegig – a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre elföldelheti, feltéve, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság tartható.

(4) Egyéb esetekben az állati tetem kizárólag erre a célra rendszeresített konténerben helyezhető el, kivéve az olyan 50 kilogramm (kg) össztömeg feletti állati tetemet, melynek ártalmatlanításához egyedi konténert kell a tulajdonosnak rendelni a Várpalotai Közüzemi Kft. közreműködésével. Az 50 kg-nál nagyobb mennyiségű vagy nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját – az összegyűjtés után – engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell elszállítani.

(5) A megszüntetett hullaemésztő verem, állati hulladéktemető helyén 30 évig tilos mezőgazdasági művelést folytatni.

 

A szagártalom csökkentése

 

29. § (1) Az állattartó köteles a haszonállatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt zárt, illetőleg fedett állapotban tárolni.

(2) Az állattartó a szagártalom csökkentéséről magasba terelt szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, az alom rendszeres cseréjével és szakszerű, higiénikus állattartással köteles gondoskodni.

(3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenység kizárólag gazdasági területeken vagy hulladékok kezelésére szolgáló különleges terület övezetében folytatható, ha megfelelő technológia alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, illetve bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, illetve terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, illetve nem üzemeltethető.

 

11. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályok

 

30. § (1) Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állat. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatok – e rendelet alkalmazásában – mezőgazdasági haszonállatnak, s ezen belül a rendelet 14. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állatnak minősülnek, ha gazdasági céllal, haszonállatként tartják őket. Ez esetben a rendelet 13-21. §-ait megfelelően kell alkalmazni rájuk.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az ebek és a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

12. A veszélyes állatok tartására vonatkozó szabályok

 

31. § E rendelet alkalmazásában veszélyes állatnak minősülnek a nem háziállat fajok olyan egyedei, melyek biológiai tulajdonságaik miatt az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek.

32. § (1) A város közigazgatási területén veszélyes állat kizárólag a jegyző – határozatba foglalt – külön engedélyével tartható. A jegyző veszélyes állatok tartásának engedélyezésére vonatkozó hatáskörét és az eljárás részletes szabályait magasabb szintű jogszabályok állapítják meg. (8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet, 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet).

(2) Az engedélyezési eljárásra a 18.§-ban foglalt eljárási szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) Nem adható engedély a veszélyes állat tartására, ha a szomszédos ingatlanok tulajdonosai (bérlői, használói) az állat tartásához nem járultak hozzá.

(4) Veszélyes állatot zárt helyen is úgy kell tartani, hogy az emberi életet, testi épséget ne veszélyeztessen.

(5) A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról külön jogszabály alapján (245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 6.§) nyilvántartást vezet, mely a következő adatokat tartalmazza:

a) az állat tartási helyének adatait,

b) az állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét,

c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,

d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját

e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá

f) veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.

(6) Veszélyes állat csak a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 10. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások betartása esetén forgalmazható, illetve ruházható át.

 

13. Az állattartó tevékenység korlátozása, megtiltása

 

33. § (1) A jegyző – külön jogszabály alapján – az állattartási és állatvédelmi szabályok megsértése esetén az állattartást – a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével – ellenőrizheti, és az állatok védelme érdekében az állattartást korlátozhatja, megtilthatja vagy az állattartót meghatározott cselekmény elvégzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti.

(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állattartás korlátozását, illetve megtiltását.  

(3) A jegyző az önkormányzat illetékességi területén az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet.

(4) A jegyző az állattartás helyén – hatósági eljárásban – helyszíni szemlét tarthat.

14. A szabálytalan állattartás jogkövetkezményei

34. § (1) Szabálysértést követ el és 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a tulajdonos (állattartó), aki e rendelet szabályait megszegi, feltéve, hogy cselekménye – magasabb szintű jogszabály alapján – nem minősül súlyosabban büntetendő szabálysértésnek.

(2) A közterület-felügyelő 3 000 forinttól 20 000 forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja azt az állattartót, aki e rendelet közterületre vonatkozó szabályait megszegi.

(3) Ha az állat zajos viselkedésével vagy más okból zavarja az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmát, békés birtoklását, akkor az állattartóval szemben – a polgári jog szabályai alapján – birtokvédelmi vagy szomszédjogi eljárásnak van helye. A birtokvédelmi ügyekben – 1 éven belüli birtoksértés vagy birtokháborítás esetén – a jegyző jár el.

15. Hatásköri szabályok

35. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében – átruházott hatáskörben eljárjon. A polgármester hatósági jogkörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület bírálja el. A fellebbezési kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani; a fellebbezés – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján – illetékköteles.

 

 

 

16. Átmeneti és záró rendelkezések,

 jogharmonizációs záradék

 

36. § (1) Ez a rendelet 2010. július 1-jén lép hatályba. A rendelet szabályait a hatálybalépése után indult ügyekben, illetve a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásról szóló 54/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet hatálybalépésekor engedélyezett, megkezdett és folytatott állattartási tevékenység nem felel meg e rendelet előírásainak, akkor az állattartási tevékenységet legkésőbb 2010. december 31. napig meg kell szüntetni vagy szabályossá kell tenni.

 

 

 

 

V á r p a l o t a ,  2010. június 24.

 

 

 

 

 

              Németh Árpád                                       Máténé dr. Ignácz Anita

               polgármester                                                           jegyzõ

1. melléklet a 24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelethez

 

Ebek futtatására, edzésére, idomítására kijelölt területek:

 

Várpalotán:

 

- a temető és a MOL üzemanyagtöltő állomás között lévő 3242/4 hrsz-ú közterület

- az autóbusz pályaudvar melletti 1325 hrsz-ú közterület

- Szabolcska M. utcában a „színes házak” alatt lévő 3245/7 hrsz-ú közterület

- Tési út két oldala mellett lévő 3245/7 hrsz-ú és 1230/1 hrsz-ú közterület

- a Tési dombi garázssor felett lévő 472/18 hrsz-ú közterület

- a Péti úton a volt kutyakiképző, 2393/1 hrsz-ú közterület.

 

Inota városrészben:

 

- a Készenléti lakótelep melletti, 4154/1 hrsz-ú közterület.

 

 

 

 

2. melléklet a 24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelethez

 

A várpalotai Alsóváros és Felsőváros településrészek 500 négyzetméternél kisebb alapterületű ingatlanainak felsorolása:

 

Alsóváros:	házszám/helyrajzi szám:
Balassi Bálint utca	15. szám
Péti út	36. szám
Hársfa utca	2916/2-3 hrsz.
Régibánya utca	1., 7/a-d, 8/a-d, 7/a-d, 8/a-d szám
Dankó Pista utca	51., 55., 57., 59., 61. szám
Bajcsy Zsilinszky Endre utca	1., 3., 30., 32. szám
Puskin utca	20., 22., 24., 26. szám
Csokonai Vitéz Mihály utca	1., 2., 33., 35., 37., 39., 41., 43., 45., 47. szám
Bokányi Dezső utca	1/b-d, 2/b-d, 3/b-d, 4/b-d, 5/b-d, 6/b-d, 9/a-d, 10/a-d, 11/a-d, 12/b-d, 13/a-d, 14/b-d szám
Felsőváros:	házszám/helyrajzi szám:
Keszi Balázs utca	11. szám
Vörösmarty utca	4. szám
Kodály Zoltán utca	5. szám
Bán Aladár utca	3., 5. szám
Sörház utca	46., 48. szám
Kismező utca	14., 18. szám
Róbert Károly utca	31., 33., 35., 37. szám
Róbert Károly utca és a Tési út által közbezárt lakótelep	1234/12 hrsz., 1235-1322 hrsz.
Krúdy Gyula utca	1., 3., 5., 7., 9., 11., 13., 15. szám, 968, 969, 973/2 hrsz.
Csernyei utca	25, 26, 28, 31, 34, 35, 38, 40, 47, 47/a, 51, 52, 53, 55, 62, 64, 68, 77, 81, 82, 84, 87, 89. szám